Az OKÉV feladat- és hatásköre, valamint az általa az elmúlt időszakban végzett feladatok

 

 

 

 

1. Az OKÉV hatósági feladatai

2. A középfokú beiskolázással kapcsolatos feladatok
3. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatok
4. Az országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékek kezelése
5. Az országos mérésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok
6. A kétszintű érettségi vizsgák előkészítése
7. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) szervezése
8. A tanulmányok alatti független vizsgák vizsgabizottságainak működtetése
9. A tankönyvvé nyilvánítás hatósági eljárása
10. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok működtetése
11. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá eső diákok, pedagógusok és oktatók kedvezményeivel kapcsolatos feladatok

 

1. Az OKÉV hatósági feladatai

  • Az OKÉV első fokú hatósági határozatot hoz
    • az egyedi érettségi vizsgatárgyak akkreditációjáról,
    • az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékbe történő felvételről, ill. törlésről,
    • a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá eső tanulók, hallgatók diákigazolványának, valamint a pedagógusok és oktatók pedagógus-igazolványának és oktatói kártyájának kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő hatósági ügyekben,
    • a tankönyvvé nyilvánításról,
    • a maximális óvodai csoport- és iskolai osztálylétszám túllépésének engedélyezéséről,
    • a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak legkésőbb 2008. augusztus 31-ig történő végrehajtásának engedélyezéséről.
  • A vizsgaközpont másodfokú határozatot hoz
    • az érettségi és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelmekről,
    • a független vizsgabizottságok döntése elleni fellebbezések ügyében,
    • a szakképzést folytató intézményben, valamint a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányoknak a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt követelmények teljesítésébe történő beszámítása iránti kérelem esetében a szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen benyújtott fellebbezés tárgyában.
  • Az OKÉV hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja
    • a maximális osztály- és csoportlétszámra,
    • a gyermek és tanulói balesetvédelemre,
    • a tanulói óraterhelésre,
    • az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések megtartását,
    • a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakra vonatkozó rendelkezések betartását,
    • a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó által igényelt normatív állami hozzájárulás és támogatás igénybevételét megalapozó tanügy-igazgatási dokumentumokat és nyilvántartásokat.

Az OKÉV jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési jogköröket is.

2. A középfokú beiskolázással kapcsolatos feladatok

 

A középfokú iskolák felvételi eljárásában alapelv, hogy biztosítani kell a tanulónak a szabad iskolaválasztást, ugyanakkor a középfokú iskolák igazgatóinak törvényben meghatározott döntési joguk érvényesítését, gyakorlását.

 

A szabad iskolaválasztás a tanuló részéről jelenti:

  • a tetszőleges számú jelentkezést,
  • a jelentkezések tagozatonkénti bármilyen sorrendjének felállítását,
  • egy adott iskola felvételijén a tanulói szándékok, tagozatrangsorok titkosságát,
  • az általános felvételi eljárás során a tanuló minden felvételi kérelmének egymástól független, érdemi elbírálását,
  • a tanuló lehetőségét a felvételi vizsgák befejezése után az eredeti jelentkezési szándékai rangsorolásának módosítására.

A középfokú iskola igazgatójának törvényben biztosított döntési joga is érvényesül, mert

  • saját hatáskörben dönthet a jelentkezők felvételéről vagy elutasításáról,
  • a tanulói rangsorokat az intézmények alakítják ki tagozatonként,
  • felajánlhatja a felvételizőnek az átirányítást az iskola egyik tagozatáról a másikra.

A fenti alapelvek betartásához a középfokú beiskolázás informatikai rendszere (a KIFIR) biztosítja az informatikai támogatást: segítségével összhangba hozhatók a tanulói szándékok és az igazgatói döntések.

Az OKÉV felelős a középfokú beiskolázás lebonyolításáért, valamint szervezi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokba, továbbá - a 2003/2004. tanévben először bevezetett - a 9. évfolyamra történő beiskolázás felvételi eljárást megelőző, egységes írásbeli felvételi vizsgáit is.

Az elmúlt években átlagosan 120-122 ezer tanuló vett részt a középfokú felvételi eljárásban; közülük 107-108 ezren a 9. évfolyamra jelentkeznek, míg 13-14 ezren a gimnáziumok 6 illetve 8 évfolyamos tagozataira.

A rendszer eredményes működését mutatja, hogy az elmúlt években a 9. évfolyamra történő beiskolázás során már az "első körben", az általános felvételi eljárás idején a jelentkezett diákok mintegy 92-93 %-át felvették a középfokú iskolák valamely, a tanuló által választott tagozatra, ráadásul a felvettek mintegy 72 %-át az általuk legelsőként ragsorolt helyre (a felvettek 95 %-át pedig az első három helyen megjelölt tagozat egyikére). Egy-egy diák általában négy jelentkezési lapot adott be a felvételi eljárás során, mintegy 12 %-uk pedig kihasználta a vizsgák utáni tagozat sorrend módosítási lehetőségeket is.

Akik az általános felvételi eljárásban egyetlen megjelölt intézmény egyetlen tagozatára sem nyertek felvételt, azok a rendkívüli felvételi eljárásban kerültek be a középfokú iskolákba.

A korábbi években csak - bizonyos feltételek esetén - a 6 illetve 8 évfolyamos gimnáziumi tagozatokat hirdetőknek volt lehetőségük a felvételi eljárást megelőző - központi feladatsorral és egységes értékeléssel - központi írásbelit rendezni. A 2004/2005. tanévre vonatkozó felvételik során újdonságként, önkéntes jelentkezés alapján részt vehettek a magyar nyelvi és matematikai ismereteket számonkérő előzetes felvételi írásbeliken a 9. évfolyamra felvételt hirdető iskolák is. Ez utóbbi lehetőséggel 259 középfokú iskola élt, s így több mint 45 ezer továbbtanuló diák vett részt a központi írásbeliken.

A 2004/2005. tanévre először hirdethettek a középiskolák (fenntartói beleegyezéssel) 1-1 nyelvi előkészítő osztályt, ahol a 9. évfolyamon magas óraszámban (legalább heti 11 órában) idegen nyelvet, a fennmaradó órakeret legalább 25 %-ában pedig informatikai ismereteket tanulnak majd a diákok. 2004 szeptemberétől 407 középiskolában, 749 nyelvi csoportban, mintegy 12 000 tanuló vesz részt ebben az intenzív idegen nyelvi oktatásban.

 

 

3. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatok

  • Az érettségi vizsgák szervezése
    A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében.
    Az érettségi vizsgák lebonyolításának szakmai irányítását az OKÉV Központi Főigazgatósága végzi. Az érettségi munkaterv szabályozza a feladatmegosztást a központi főigazgatóság és a regionális igazgatóságok között. Az egységes eljárásrend és kommunikáció megtervezése, az Oktatási Minisztériummal és a tételadó szervekkel való kapcsolattartás, valamint az írásbeli tételsorok és a javítókulcsok kidolgoztatása a központi főigazgatóság feladata, míg a közvetlen információcserét, az érettségit szervező intézményekkel való kapcsolattartást, valamint a törvényességi kérelmek kezelését a regionális igazgatóságok végzik.

Az érettségi vizsgák szervezése során az alábbi részfeladatok ellátására kerül sor:

  • az érettségi vizsga szervezéséről szóló körlevél összeállítása és megküldése az intézményeknek,
  • tájékoztatók az érettségi elnököknek és a vizsgát szervező intézmények képviselőinek,
  • érettségi elnökök kijelölése, felkérése és megbízása,
  • az intézményektől beérkezett érettségi tételigénylések összesítése,
  • az írásbeli tételsorok és javítókulcsok kidolgoztatása,
  • a tételátvétel- és átadás megszervezése és végrehajtása,
  • az érettségi vizsgák során felmerülő rendkívüli események kezelése,
  • a törvényességi kérelmek elbírálása.

A 2003. évi tavaszi-őszi érettségi vizsgák néhány adata:

 

Tavasz

Ősz

Érettségi vizsgára jelentkező tanulók száma

93 469

5 887

Nappali tagozat

73 910

4 012

Esti-levelező tagozat

19 559

1 875

Érettségi vizsgát szervező középiskolák száma

1 055

164

Gimnázium

379

32

Szakközépiskola

493

107

Vegyes intézmény (gimnázium és szakközépiskola)

183

25

Felkért érettségi elnökök száma

3 692

215

Vizsgázó csoportok/osztályok száma

3 503

224

Beadott jogorvoslati kérelmek száma

22

1

 

Tájékoztató a 2004. évi tavaszi érettségi vizsgák adatairól:

Érettségi vizsgára jelentkező tanulók száma

96 325

Nappali tagozat

77 070

Esti-levelező tagozat

19 255

 

A 2004. évi tavaszi érettségi vizsgaidőszak előkészítése során az OKÉV 44 tantárgyból 93 fajta tételt dolgoztatott ki, és jutatott el mintegy 100 ezer példányban a középiskoláknak.

  • Felkészítés érettségi vizsgaelnöki feladatok ellátására
    Az Országos vizsgaelnöki névjegyzéken szereplő elnökök száma az utóbbi időben jelentősen nőtt, mivel az OKÉV által akkreditáltatott pedagógus-továbbképzési program keretében szervezett továbbképzések lehetőséget adtak a szakvizsgával nem rendelkező, azonban az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelelő pedagógusok számára is a jelentkezéshez. A 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzési tanfolyamon az elmúlt másfél évben több mint ezer pedagógus vett részt.
  • Érettségi vizsgatárgyak akkreditációja
    A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű érettségi vizsga során választható vizsgatárgy lehet a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak mellett egy adott középiskola pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott követelményekre épülő, és általuk akkreditáltatott vizsgatárgy is. A vizsgatárgyak akkreditálását középszinten lehet kérni, továbbá a benyújtó kérheti a vizsgatárgy követelményeinek központi vizsgakövetelményként történő kiadását is. Az akkreditált vizsgatárgyat érettségi vizsgatárgyként az akkreditálást követő második évtől lehet bevezetni. Az elmúlt két évben az OKÉV 16 egyedi érettségi vizsgatárgyat akkreditált, míg néhány esetben központi vizsgakövetelményként került kiadásra a benyújtott és akkreditált vizsgatárgy.

4. Az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékek kezelése

 

A jogszabályi felhatalmazás alapján az OKÉV dönt a névjegyzékekre történő felkerülésről, a fennmaradással kapcsolatos meghosszabbításról, gondoskodik a névjegyzékek naprakész összeállításáról, megjelentetéséről.

 

Az egyes névjegyzékeken megtalálható szakértők/vizsgáztatók száma:

 

Országos közoktatási szakértői névjegyzék

4 385

Országos szakképzési szakértői névjegyzék

589

Országos vizsgáztatási névjegyzék

3 985

Országos művészetoktatási szakértői névjegyzék

133

 

5. Az országos mérésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok

  • Országos kompetenciamérések (szövegértés, matematikai eszköztudás mérése)
    Az országos kompetenciamérések céljai évek óta változatlanok: a tanulók teljesítményének felmérése mellett a vizsgálat lehetőséget teremt arra, hogy az iskolákban minél inkább tért hódítson a pedagógiai, szakmai mérés-értékelés, ismertté váljanak és elterjedjenek ennek módszerei, eszközei, valamint az iskolák számra is hozzáférhetők legyenek azok az adatok, amelyekkel intézményük helyi szintű értékelését el tudják végezni. A kompetenciamérést 2001-ben a hatodik és a kilencedik, 2003-ban a hatodik és a tizedik, 2004-ben pedig a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon végezték el az iskolák. (Természetesen az érintett évfolyamok összes tanulója megírta a tesztet.) A megfelelő mintaválasztás után országos és iskolai jelentések készültek, a további pedagógiai munkát pedig feldolgozói szoftver segítette.

Néhány adat az elmúlt évek kompetenciaméréseiről:

 

Kompetenciamérés 2001

 

Intézmények száma

3 820

Tanulók száma (5. évfolyam)

120 300

Tanulók száma (9. évfolyam)

121 700

 

Kompetenciamérés 2003

 

Intézmények száma

3 877

Tanulók száma (6. évfolyam)

120 796

Tanulók száma (10. évfolyam)

110 175

 

Kompetenciamérés 2004

 

Intézmények száma

3 848

Tanulók száma (6. évfolyam)

116 704

Tanulók száma (8. évfolyam)

111 530

Tanulók száma (10. évfolyam)

110 394

 

  • Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára
    A vizsgálat feladata annak feltárása volt, hogy a tanulóknak, pedagógusoknak, a fejlesztéssel, kutatással foglalkozóknak mit kell tenniük ahhoz, hogy a vizsgált alapkészségek az elsajátítás kezdetétől a tanulók közötti szélsőségesen nagy fejlődésbeli különbségek ellenére optimális működésűvé fejlődjenek. Az összes első évfolyammal rendelkező iskola részt vett a 2002. évi mérésben. Mérőeszköz-csomagot, országos jelentést és feldolgozói szoftvert is kaptak ekkor az érintett intézmények. A következő években ezeket az eszközöket saját pedagógiai igényüknek megfelelően használhatták az intézmények, míg a 2004/2005. évi tanévben a miniszter újra jogszabályban rendelte el ezek alkalmazását.
  • Az idegen nyelvi készségek fejlettségének vizsgálata reprezentatív mintán angol és német nyelvből a 6. és a 10. évfolyamon (2003)
    Az idegen nyelvi készségeket angol és német nyelvből három területen vizsgálták: a hallott és olvasott szöveg értése és az íráskészség terén. A nyelvi felmérést kiegészítette egy háttérkérdőív is. Az angol és a német feladatlapokon mért teljesítmények összehasonlíthatóak voltak. A mért intézmények reprezentatív módon kerültek kiválasztásra, de lehetőséget biztosítottunk arra is, hogy az iskolák önként csatlakozzanak a méréshez. (Ezeknek az iskoláknak is biztosította az OKÉV a mérőeszközöket.) A mérést független mérőbiztosok végezték. A pedagógusok munkáját országos és iskolai jelentés, valamint egy feldolgozói szoftver segítette.

A mintába bekerült iskolák száma

332

Középiskola

86

Általános iskola

236

Nyelvi csoportok száma

1 405

Tanulók száma

20 804

 

Az önként csatlakozó intézmények száma

2 689

Tanulók száma

162 814

 

  • A matematika oktatás eredményességének országos szakmai vizsgálata (2001)
    Minden gimnáziumban érettségiző tanuló matematika írásbeli érettségi vizsgadolgozatát (32 000 "iskolai" és 17 000 közös érettségi-felvételi dolgozatát) felülvizsgálták, újrajavították és egy részletes szempontsor alapján elemezték központilag az erre a feladatra felkészített szaktanárok. A szakmai felülvizsgálatról országos jelentés készült, amelyet az érintett intézmények megkaptak.
  • A magyar nyelvi oktatás eredményességének országos szakmai vizsgálata (2002)
    A vizsgálatnak az elsődleges célja az volt, hogy az érettségi dolgozatok újrajavításának segítségével elemezze, mennyire egységes szemlélettel javítanak, értékelnek az ország különböző középiskoláiban tanító tanárok. A vizsgálatot követően képet alkothattunk a középiskolai tanárok javítási, értékelési kultúrájáról, valamint arról, mennyire megbízhatóak és objektívek azok az érdemjegyek, amelyeket a magyar nyelv és irodalom tanítását sokféle módon megközelítő pedagógusok adnak a központilag meghatározott feladatokra.

    A felüljavított és elemzett magyar nyelv és irodalom érettségi dolgozatok száma 68 292 darab volt. Az újrajavítást mérőbiztosok, a feladatra felkészített középiskolai tanárok végezték el. Az érintett intézmények országos és iskolai jelentést kaptak.
  • A cigány kisebbségi oktatást folytató intézmények teljes körű vizsgálata (2003)
    Az oktatási miniszter 30/2002. számú a 2002/2003. tanév rendjéről szóló OM rendeletének 24. § (1) bekezdése elrendelte, hogy a 2002/2003. tanév során a kiválasztott iskolákban országos szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a cigány kisebbségi oktatást folytató intézmények tanügy-igazgatási tevékenységét és működésük szakmai feltételrendszerét. Az ellenőrzést a 327 intézményben az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzéken szereplő 66 szakértő végezte, akiknek a munkáját cigány nyelvet beszélő pedagógusok is segítették. A vizsgálat megállapításait tartalmazó országos és intézményi jelentést megkapta minden érintett intézmény és fenntartója.
  • Az alapfokú művészetoktatási intézmények vizsgálata reprezentatív mintán (2003)
    Az oktatási miniszter 30/2002. számú, a 2002/2003. tanév rendjéről szóló OM rendeletének 24. § (1) bekezdése elrendelte, hogy a 2002/2003. tanév során országos szakmai ellenőrzés keretében a kiválasztott iskolákban meg kell vizsgálni az alapfokú művészetoktatási intézmények tanügy-igazgatási tevékenységét és működésük szakmai feltételrendszerét. A vizsgálat az intézmények telephelyeikre is kiterjedt. Az ellenőrzést az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzéken szereplő szakértők végezték. Az intézmények székhelyén az ott folyó képzést minden művészeti ágra kiterjedően vizsgálták a szakértők, míg a telephelyeiken egy-egy kiválasztott művészeti ág került ellenőrzésre. Az érintett intézmények és fenntartóik országos és művészeti ágankénti szakértői jelentést kaptak. Az országos jelentést nemcsak a vizsgált, hanem az országban működő összes (642 intézmény) alapfokú művészeti oktatást folytató iskola megkapta.

Vizsgált intézmények száma

69

Vizsgált telephelyek száma

199

Az egyes művészeti ágak oktatásának előfordulása a vizsgált intézmények székhelyein és telephelyein

 

Képző- és iparművészet

42

Szín- és bábművészet

26

Táncművészet

59

Zeneművészet

44

 

6. A kétszintű érettségi vizsgák előkészítése

  • A jogszabályi háttér előkészítése
    A kétszintű érettségi vizsgák előkészítése több éve folyamatos feladatot jelent az OKÉV számára. A sikeres lebonyolítás érdekében a szervezési és a logisztikai feladatok előkészítése mellett a legfontosabb a jogszabályi háttér pontosítása és alapos kidolgozása volt. Ezért az OKÉV részletes javaslatot tett az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítására, melynek elfogadása után 2004 nyarán meg is jelent a módosított kormányrendelet. Sor került az egyes vizsgatárgyak részletes érettségi vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatára, pontosítására is.
  • Próbaérettségi
    Az intézmények számára a kétszintű érettségire történő felkészülés egyik legfontosabb eleme 2003 és 2004 tavaszán az OKÉV által megszervezett próbaérettségi volt. A programok célja a szakmai tapasztalatszerzés és a 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű érettségi vizsgák infrastruktúrájának kipróbálása volt. A szervezéséért felelős személyek és intézmények - iskolák, OKÉV, OM, OKI - a gyakorlatban tesztelhették a vizsgák lebonyolításának rendjét. A szaktanárok információhoz juthattak és gyakorlatot szerezhettek a kétszintű érettségire való felkészüléshez és a tanulók felkészítéséhez. A diákoknak lehetőségük nyílt az új vizsgakövetelmények megismerésére, az új típusú írásbeli vizsgafeladatok gyakorlására.
    • Próbaérettségi 2003
      A kétszintű érettségi vizsga első modellezésére a 2003. évi próbaérettségi program vállalkozott. Az iskolák felkérésre, de önkéntesen vettek részt a programban. Megyénként egy gimnázium és egy szakközépiskola, a fővárosban 2 gimnázium és 2 szakközépiskola, összesen 42 középiskola került felkérésre. A kiválasztott 11. évfolyamos tanulók a kötelező érettségi vizsgatárgyakból tettek emelt vagy középszinten írásbeli és szóbeli vizsgát.
    • Próbaérettségi 2004
      Az oktatási miniszter a 2003/2004. tanév rendjéről szóló OM rendeletében előírta, hogy a 2003/2004-es tanév során minden érettségire felkészítő középiskolában (nappali és esti-levelező tagozaton) 11. évfolyamon tanuló diák tantárgyi készségeit magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, valamint - ha az iskolában tanítják - angol és német nyelv tantárgyakból a 2005-ben életbe lépő kétszintű érettségi vizsgaszabályzat írásbeli vizsgaformáinak megfelelően meg kell vizsgálni. A próbaérettségi kötelező volt mindazon diákok számára, akik 2005-ben a kétszintű érettségi vizsga követelményei szerint fognak vizsgázni. A tizenhárom évfolyamos iskolák eldönthették, részt vesznek-e a programban.
      A kötelező tárgyakon kívül öt közismereti tantárgyból (biológia, fizika, földrajz, informatika, kémia), valamint az öt nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyból (horvát, német, román, szerb, szlovák) biztosított lehetőséget az OKÉV az intézmények számára a próbaérettségi programban történő részvételre, valamint matematikából és történelemből a nemzetiségek által igényelt öt nyelvre lefordíttattuk a feladatsorokat, így a nemzetiségi diákok anyanyelvükön vehették részt a programban.

A részt vevő középiskolák száma

1 060

A részt vevő tanulók száma

94 750

 

7. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) szervezése

 

A középiskolai versenyekhez kapcsolódó feladatok ellátása 2004. január 1-jétől az OKÉV Központi Főigazgatósága és a regionális igazgatóságok közötti munkamegosztás szerint történt. A versenyek 26 tantárgyból 36 kategóriában, két illetve három fordulóban zajlottak.

 

Tájékoztató a 2003/2004. tanévi OKTV néhány adatáról:

Az induló tanulók száma

31 492

A jelentkezések száma (egy tanuló több tantárgyból is versenyezett)

43 470

A tanulókat küldő középiskolák száma

694

A döntőkben helyezést elért tanulók száma

921

 

8. A tanulmányok alatti független vizsgabizottságok szervezése és működtetése

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A §. alapján a kormány OKÉV feladatának írja elő a tanulmányok alatti független vizsgabizottságok működtetését. A független vizsgabizottságokat a beérkezett kérelmek alapján az OKÉV illetékes regionális igazgatóságai működtetik a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján.

Évente mintegy 60-70 tanuló él ezzel a vizsgalehetőséggel.

 

9. A tankönyvvé nyilvánítás hatósági eljárása

 

Az OKÉV 2003. május 31-i hatállyal vette át a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat az Oktatási Minisztériumtól.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárás szervezeti kereteinek kialakítása után, a hatékonyabb ügyintézés érdekében megtörtént egy új elektronikus nyilvántartási és adminisztrációs rendszer kidolgozása, majd sor került a folyamatos alkalmazására.

Az elmúlt egy évben közel 750 határozat született a tankönyvvé minősítésről, a tankönyvjegyzékre való felvételről.

10. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok működtetése

A regionális fejlesztési és képzési bizottságok az OKÉV koordinálásával látják el feladataikat, melynek keretében:

  • kidolgozzák a regionális szakképzés-fejlesztési stratégiákat,
  • a szakképzés fejlesztése céljából szakmai, véleményező és javaslattevő regionális testületként működnek,
  • a döntés-előkészítés keretében

a.       javaslatot tesznek a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész decentralizált pénzügyi kerete felhasználásával elérendő fejlesztési célokra és a szükséges forrásokra, a forrás-felhasználás hatékonyságának vizsgálatára,

b.       javaslatot tesznek a szakképzés fejlesztésére fordítható központi források regionális felhasználási céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre,

c.        értékelik a támogatásokra irányuló pályázatokat, és indoklással együtt javaslatot tesznek a támogatás odaítélésére,

  • évente összegzik az alaprész regionális szintű felhasználásának tapasztalatait.

11. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá eső diákok, pedagógusok és oktatók kedvezményeivel kapcsolatos feladatok

 

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 10 §-ának hatálya alá tartozó tanulók, hallgatók diákkedvezményeire jogosító diákigazolványok, valamint a 12. § hatálya alá tartozó, alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanító pedagógusok és oktatók kedvezményeire jogosító pedagógus-igazolványok, illetve oktatói kártyák kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő hatósági ügyekben első fokon az OKÉV jár el.

 

Az eddig kiállított diákigazolványok száma

48 142

Az eddig kiállított pedagógus-igazolványok száma

10 374

Az eddig kiállított oktatói kártyák száma

537