Általános tudnivalók

Mivel alapképzésre való jelentkezés esetén a felvételi eredményt (művészet és művészetközvetítés szakjai valamint a testnevelő-edző és a rekreáció szervezés és egészségfejlesztés alapszakok kivételével) az érettségi eredményekből számolják, így alább röviden összefoglaljuk az érettségi vizsgára vonatkozó tudnivalókat:

A 2008. május-júniusban érettségiző diákok már mindannyian az új követelmények szerint vizsgáznak a 4 kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv) és egy választható (összesen tehát legalább 5) vizsgatárgyból közép- vagy emelt szinten.

Az érettségire jelentkező tanuló maga dönti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni. Ez annyit jelent, hogy akkor is jelentkezhet emelt szintű vizsgára, ha középszintű vizsgára készítette fel az iskola, illetve emelt szintű felkészítés után is jelentkezhet középszintre az adott vizsgatárgyból. A tanulónak joga van minden vizsgatárgyból középszintű vizsgát tenni, illetve akár az összes vizsgatárgyból az emelt szintű vizsgára jelentkezni.

A közép- és emeltszintű érettségi vizsga

A középszintű érettségi vizsga
A középszintű érettségi a középfokú tanulmányokat lezáró, központi követelményekre épülő, de belső lebonyolítású és részben belső értékelésű vizsga. A középszintű érettségi vizsga az adott tantárgy általános érettségi követelményei alapján állhat írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből, csak írásbeli vagy csak szóbeli vizsgarészből. Szinte minden tantárgyból van írásbeli és szóbeli vizsga is.

Az írásbeli feladatlap és a javítási útmutató valamennyi tárgyból központilag készül, a javítás és az értékelés az ugyancsak központilag kiadott, részletes értékelési útmutatók alapján az iskola feladata. Általában a tanuló saját tanára javít és értékel. A szóbeli feladatok összeállításának tartalmi és formai szabályait az érettségi vizsgatárgy részletes követelményei rögzítik, a konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a részletes követelményekben megadott szempontok alapján maguk végzik.

A emelt szintű érettségi vizsga
Az emelt szintű vizsga külső vizsga, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskola tanáraitól. Az írásbeli vizsgadolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt független értékelők végzik, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli vizsga az egyes vizsgatárgyakból tantárgyi bizottság előtt zajlik.

A tantárgyi bizottságok központi vizsgahelyszíneken (általában iskolákban), működnek. A vizsgahelyszíneket az OKÉV úgy határozza meg, hogy a vizsgázók számára megfelelően megközelíthetőek legyenek. Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat a középszintű szóbeli vizsgák előtt bonyolítják le. Az érettségi vizsgák megszervezésének időrendjét a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza (l. a www.gov.okm.hu honlapon).

Az érettségi vizsgák értékelése, érdemjegyek és bizonyítvány
Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az összpontszám 20%-a, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is el kell érnie legalább a 10%-os teljesítményt. A vizsga összpontszámát százalékban is kifejezik és a vizsga érdemjegyét ezen százalékértékek alapján állapítják meg. A százalékérték mindig egész szám, melynek kiszámításakor csak az egész értékekig számolnak, a tizedes jegyeket nem határozzák meg (így kerekítés nem lehetséges). A százalékok és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalék emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten. A jeles alsó határa középszinten 80%, emelt szinten 60%. Például: a fizika 62%-os vizsgaeredmény középszinten jó (4) osztályzatot jelent, de emelt szinten a 62% már jelest (5) ér. A pontos megfeleltetéseket a vizsgaszabályzat tartalmazza. A vizsgateljesítmény az érettségi bizonyítványban %-os eredményként is megjelenik. (Például ez kerül be a bizonyítványba: fizika, emelt szint, 62%, jeles (5). ) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt a korábbi vizsgarendszerben tett tantárgyi érettségi vizsga automatikusan középszintű vizsgának minősül, és az érdemjegyek az alábbi százalékos teljesítésnek felelnek meg (ezeket a százalékokat számítják majd át felvételi pontokká):
a) jeles (5) 100%,
b) jó (4) 79%,
c) közepes (3) 59%,
d) elégséges (2) 39%.

Az érettségi vizsga fajtái

Az érettségi vizsgarendszer nyitottá vált, tehát a rendes érettségi vizsga teljesítése után is lehetőség van új vizsgatárgyakból vizsgát tenni, vagy a már teljesített vizsgák eredményén javítani. Ezek lehetőségét a rendszer a megszokott vizsgafajták melletti vizsgafajtákkal biztosítja.

A rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

Az előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga.

A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga.
A szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból a pótló- és a javítóvizsga kivételével szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető.

A pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga folytatása.
A javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló érettségi vizsga megismétlése.

Az ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbíráláshoz vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése.

A vizsgaidőszakok
A 2008. évben 2 vizsgaidőszakot határoz meg a vizsgaszabályzat. Ezek a vizsga szintjétől függetlenül az alábbiak:
1. Május-június hónapban valamennyi középiskola rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgát szervez.
2. Október-november folyamán az erre kijelölt középiskolák szerveznek rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító érettségi vizsgát.

Az érettségi vizsga díjai
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 115-116. §-ában foglaltak szerint a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga nem ingyenes.Az OKÉV szervezésében 2007-ben sorra kerülő érettségi vizsgák díjait az OKÉV határozza meg, és hozza nyilvánosságra honlapján (www.okev.hu).
Díjmentes az érettségi vizsga abban az esetben, ha a vizsgázó a vizsgára jelentkezéskor a vizsgakövetelmények teljesítéséről, illetve a vizsgaeredményről a jogszabály szerinti dokumentumokat (tanulmányi verseny eredmény) bemutatja, így a vizsgát számára nem kell ténylegesen megszervezni.

A nyelvi érettségi és az államilag elismert nyelvvizsga

2006-tól a nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten.

A jól sikerült emelt szintű idegen nyelvi érettségi államilag elismert nyelvvizsgának számít, 60% felett középfokú, 40-59% között pedig alapfokú C típusúnak. Nem határozzák meg, hogy ez az egyenértékűség az egynyelvű vagy a kétnyelvű államilag elismert nyelvvizsgához kötődik-e, mivel feltételezzük, hogy EU-tagságunkkal átértékelődik a nyelvvizsgák rendszere, legalábbis az egynyelvű és kétnyelvű vizsgák viszonylatában. A nemzetiségi nyelv és irodalom, a nyelvoktató programban szereplő nemzetiségi nyelv, valamint a két tanítási nyelvű oktatásban tett nyelvi érettségik nyelvvizsga egyenértékűsége is meghatározott az érettségi vizsgaszabályzatban, így ezt az érintett iskolák, tanulók és szüleik ott megismerhetik.

A nem idén érettségizettek

Azoknak a jelentkezőknek, akik már korábban szereztek érettségi bizonyítványt, nem kell feltétlenül az itt ismertetett módon újra érettségizniük. A korábban megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő eredményt időkorlát nélkül felhasználhatják továbbtanulásuk során a szerzett pontok számításához (l. a Pontszámítási módszerek című fejezetben), ez az érettségi eredmény nem évül el. A 2005 előtt szerzett érettségi eredmények automatikusan (tehát külön elismertetés nélkül) középszintű érettséginek minősülnek a kétszintű érettségi rendszerben.
Új érettségi vizsgára akkor kell jelentkeznie, ha a felvételi szempontjából előírt tárgyból egyáltalán nem rendelkezik érettségi eredménnyel, rendelkezik érettségi eredménnyel, de nem az előírt szinten, rendelkezik érettségi eredménnyel, de a kedvezőbb pontok elérése érdekében annak szintjén emelni szeretne, eredményén javítani szándékozik.
Ezekben az esetekben a felvételi jelentkezés mellett külön érettségi vizsgára az ottani jelentkezési szabályok szerint külön is jelentkezni kell.