AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉSEK MILYEN KÉPZÉSEK INDULHATNAK ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES FORMÁBAN?

A hatályos jogszabályok egyértelmûen meghatározzák azt, hogy milyen képzési formák, milyen tagozaton folyhatnak államilag támogatott és költségtérítéses formában, illetve melyek azok a képzési szintek, tagozatok, amelyek csak költségtérítéses formában hirdethetõk meg. Ezek a felsõoktatási intézmények képzési fenntartási normatíva alapján történõ finanszírozásról szóló 8/2005. (I. 19.) kormányrendeletben találhatók meg. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a felsõoktatási intézményeknek joguk és lehetõségük van az államilag támogatott képzés mellett költségtérítéses képzést is hirdetni, amennyiben erre megfelelõ kapacitásuk van. Sõt, az is elõfordul, hogy olyan képzési szinteket és tagozatokat hirdetnek kizárólag költségtérítéses képzésként, amelyek elvileg lehetnek államilag támogatottak, de az adott konkrét esetben nem hirdet államilag támogatott képzést az intézmény.
 

Államilag támogatott képzés lehet:
- felsõfokú szakképzés (nappali, esti, levelezõ tagozaton),
- alapképzés (nappali, esti, levelezõ tagozaton),
- mesterképzés (nappali, esti, levelezõ tagozaton)
Csak költségtérítéses képzés lehet:
 - távoktatási formában meghirdetett képzés (minden képzési formában).

Államilag támogatott hallgatói létszámkeret

Alapelvek
- A felsõoktatásba egységes rangsorolás alapján a legjobban felkészült és legjobb teljesítményt nyújtó jelentkezõk kerülhetnek be.
- A felvételi döntésnél meghatározó a jelentkezõk teljesítménye és választása, valamint a felsõoktatási intézmények kapacitása.
- Felsõfokú szakképzésre, alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre a középiskolai tanulmányi eredmények és az érettségin nyújtott teljesítmény alapján lehet felvételt nyerni.
- A mesterképzésre (amíg van, kiegészítõ alapképzésre) a felvételi feltételeket a felsõoktatási intézmények határozzák meg.

Kapacitás

A Felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézményeknek meg kell határozniuk a kapacitásukat, azt a létszámot, amelynek képzésére megvannak a személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételei, és erről tájékoztatniuk kell a felvételizőket.
A kapacitást a felsőoktatási intézmény az alábbiak figyelembevételével tette közzé:
a) a fenntartó által kiadott alapító okirat,
b) az Oktatási Hivatal által kiadott működési engedély.
A kapacitás együtt tartalmazza az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatók számát.

Kapacitás a felvi.hu oldalain

Az egyetemek, főiskolák képzési oldalain a következő információkat találhatja meg minden érdeklődő a felsőoktatási intézményekről:
- az adott felsőoktatási intézménybe felvehető hallgatók összlétszáma,
- az adott intézménybe (karra) felvehető hallgatók száma képzési területenként és a képzés munkarendje (nappali, esti és levelező képzés, valamint távoktatás) szerint,
- egy adott szakra vonatkozóan azt, hogy milyen finanszírozási formában, munkarendben indítja és az adott szakra minimum és maximum hány hallgatót tud és akar felvenni.

Sem az intézményi, sem a kari, sem a szak szintű kapacitásnál nincs megkülönböztetve az, hogy hány hallgatót vehet fel az intézmény államilag támogatott, és hány hallgatót költségtérítéses képzésre.
A Felsőoktatási törvény előírásai szerint évente a kormánynak kell meghatároznia az államilag támogatott új belépők létszámkeretét (vagyis a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre, illetve az egységes, osztatlan képzésre felvehető államilag támogatott létszámkeretet). A kormánynak döntenie kell arról is, hogy a létszámkereten belül hány hallgató kerülhet be a különböző képzési területekre, a képzés munkarendje és a képzés szintje szerint.
Fentiek értelmében a Kormány A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 101. §-a (1) bekezdése b) pontjának felhatalmazása alapján az alábbiakat határozta meg.

Figyelem! Az alábbiak szerint meghatározott számok a 2008-ban összesen felvehető létszámkereteket jelentik, beleértve a februárban és a szeptemberben induló képzéseket is.
A 2008-ban az államilag támogatott új belépők létszámkeretét a Kormány (felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, illetve egységes, osztatlan képzésre felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretet) - a katonai és rendvédelmi felsőoktatást bele nem értve - 56 000 főben határozza meg az alábbiak szerint:
a) a felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszáma 12 500 fő

b) alapképzésre felvehető hallgatók létszáma 39 650 fő
ebből agrár képzési területre felvehető hallgatók száma 1800 fő
bölcsészettudományi képzési területre felvehető hallgatók száma 4800 fő
gazdaságtudományok képzési területre felvehető hallgatók száma 5900 fő
informatika képzési területre felvehető hallgatók száma 4700 fő
jogi és igazgatási képzési területre felvehető hallgatók száma 500 fő
műszaki képzési területre felvehető hallgatók száma 9400 fő
orvos- és egészségtudományi képzési területre felvehető hallgatók száma 2000 fő
pedagógusképzés képzési területre felvehető hallgatók száma 1900 fő
sporttudomány képzési területre felvehető hallgatók száma 600 fő
társadalomtudományi képzési területre felvehető hallgatók száma 3200 fő
természettudomány képzési területre felvehető hallgatók száma 4100 fő
művészet képzési területre felvehető hallgatók száma 450 fő
művészközvetítés képzési területre felvehető hallgatók száma 300 fő

c) egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatók létszáma 3050 fő
ebből agrár képzési területre felvehető hallgatók száma 100 fő
jogi és igazgatási képzési területre felvehető hallgatók száma 1100 fő
műszaki képzési területre felvehető hallgatók száma 200 fő
orvos- és egészségtudományi képzési területre felvehető hallgatók száma 1400 fő
művészet képzési területre felvehető hallgatók száma 250 fő

A kormánydöntés értelmében a felvehető összlétszám legfeljebb 10 százaléka lehet részidős képzés. Ugyancsak döntött arról is a Kormány, hogy 2008-ban összesen 3500 fő vehető fel mesterképzésre.


Ki vehet részt államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzésben?

A felsőoktatási intézményekben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés.
Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgató képzési hozzájárulás fizetésére köteles (l. A képzési hozzájárulás c. részben).

Államilag támogatott képzésben nem mindenki jogosult részt venni, a jogosultságot elsősorban az állampolgárság, illetve az ehhez kapcsolódó menekültügyi, bevándorlásügyi státusz, valamint az esetlegesen a felsőoktatásban korábban, államilag támogatott képzésben folytatott tanulmányok befolyásolhatják.
Figyelem! Amennyiben a felvételiző a jelentkezéskor megjelölt finanszírozási formában felvételt nyer adott szakra, akkor az adott finanszírozási formában folytatott tanulmányok csak az első tanévben biztosítottak, hiszen a tanév végén a felsőoktatási intézmény - meghatározott feltételek esetén - a hallgatót másik finanszírozási formára sorolhatja át. (l. A finanszírozási formák közötti átsorolás c. részben)

Állampolgárság

Államilag támogatott képzésre azok a magyar állampolgárok és az alábbiakban felsorolt esetekben a nem magyar állampolgárok vehetők fel, akik megfelelnek a felvétel ezen feltételeinek és elérik a megállapított ponthatárt.
A Felsőoktatási törvény 39. § (1) bekezdése alapján államilag támogatott képzésben tanulmányok folytatásának a joga megilleti:
a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket (vagyis az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat),
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet,
c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit,
d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait.

A b) pontban felsorolt státuszokat a megfelelő okirat másolatával igazolni kell. Az igazolás módjáról részletesen olvashat Az eljárás folyamán benyújtandó dokumentumok c. részben.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény ("kedvezménytörvény") hatálya alá tartozó személyek - államilag támogatott képzés keretében - az oktatási és kulturális miniszter által évente meghatározott számban folytathatnak tanulmányokat a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeiben.
A fentiekből következően kizárólag költségtérítéses képzésre vehetők fel azok a külföldi állampolgárok, akiknek státusza az a) - d) pontban nem került felsorolásra, illetve azok a jelentkezők, akik olyan képzésre jelentkeznek, amely költségtérítéses formában van meghirdetve.
A költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmények állapítják meg, ennek összegét a meghirdetett képzések oldalain lehet megtudni.

Figyelem! Hiába lenne a hatályos jogszabályok alapján valaki jogosult államilag támogatott képzésben való részvételre, ha az általa elvégezni kívánt képzés az adott felvételi eljárásban nem került meghirdetésre államilag támogatott formában, ilyen esetben ugyanis az államilag támogatott képzésre történő jelentkezés fogalmilag kizárt!

Államilag támogatott képzésben folytatott tanulmányok

A Felsőoktatási törvény szerint egy személy - államilag támogatott képzésben - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez az ún. támogatási idő. Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.
A 12 félév felhasználására vonatkozó fontosabb szabályok a következők:
- A 12 félévbe beleértendő a felsőfokú szakképzés, alapképzés, egységes, osztatlan képzés és a mesterképzés. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható.
- Speciális esetekben - például azoknál a képzéseknél, ahol a képzési és kimeneti követelmények szerint a képzési idő 10 félévnél hosszabb - a támogatási idő jogszabálynál fogva megnő, illetve a részidős képzéseknél vagy a fogyatékossággal élők esetében a támogatási idő megnövelhető.
- A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet!
- Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, vagyis ha valaki egy 6 félévnyi képzési idejű képzésben vesz részt, de azt ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatja, a 9. félévtől ebben a képzésben már kizárólag költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait.
- Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban korábban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban abszolutóriumot szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.

Akik a jelentkezést megelőzően folytattak már felsőoktatási tanulmányokat...
- ...és a jelentkezést megelőző képzés államilag támogatott, de a jelentkező még nem szerzett abszolutóriumot, az - amennyiben a támogatási idő felhasználására vonatkozó rendelkezések alapján a támogatási időt még nem használta fel - jelentkezhet államilag támogatott képzésre akár ugyanabban a képzési ciklusban is, azonban ebben az esetben a korábban igénybe vett államilag támogatott félévek levonásával számított ideig lehet az új képzésben államilag támogatott.
- ...és a jelentkezést megelőző képzés államilag támogatott, de a jelentkező már szerzett abszolutóriumot, ugyanabban a képzési ciklusban a jelentkező akkor sem vehet részt újabb államilag támogatott képzésben, ha a támogatási idő felhasználására vonatkozó szabályok alapján az adott képzésre rendelkezésre álló támogatási időt nem használta fel. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy - amennyiben a jelentkezőnek még maradt a támogatási idejéből, azaz a 12 félévből - másik képzési ciklusra jelentkezzen, államilag támogatott képzésre. Tehát abban az esetben például, ha a hallgató abszolutóriumot szerzett valamely államilag támogatott alapképzésen, csak mesterképzésen vagy felsőfokú szakképzésen folytathat tanulmányokat államilag támogatott formában.
- ...és a jelentkezést megelőző képzés költségtérítéses, az abszolutórium megszerzésétől függetlenül jelentkezhet bármely képzési ciklusban államilag támogatott finanszírozási formára.

Figyelem! Azon jelentkezők esetén, akik 2006. január 1-je után kezdenek felsőoktatásban szerzett oklevéllel újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a támogatási időt illetően - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet.

Párhuzamos képzés
A felsõoktatási törvény lehetõvé teszi azt, hogy valaki egyszerre több intézménybe, vagy egy intézményen belül több szakra járjon. Ez a párhuzamos képzés. Arra is lehetõség van, hogy valaki – ha felveszik – mindkét intézményben, illetve szakon államilag támogatott formában tanuljon. Ezt úgy lehet megtenni, ha két különbözõ felvételi idõszakban jelentkezik és nyer felvételt.
Tudni kell azt is, hogy abban az esetben, ha valaki államilag támogatott képzésben tanul, és legkésõbb az elsõ szakon megkezdett tanulmányai 3. félévében kezdi meg az államilag támogatott párhuzamos képzésben a tanulmányait, akkor a számára a két képzés egy félévnek számít a lehetséges 12 államilag támogatott félévbõl, ha viszont késõbb dönt úgy, hogy párhuzamos képzésben is tanulni akar, akkor már a két szakon folytatott tanulmánya két félévnek fog számítani.

Hallgatói jogviszony, vendéghallgatói jogviszony, párhuzamos hallgatói jogviszony
A hallgatói jogviszony a felsõoktatási intézmény és a hallgató között fennálló, a tanulmányokkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket tartalmazó jogviszony, ami a felsõoktatási intézménybe történõ elsõ beiratkozással jön létre és – amennyiben a tanulmányokat diploma megszerzése zárja – az adott képzési ciklust követõelsõ záróvizsga-idõszak végéig tart. A hallgatói jogviszony létesítésének feltétele az intézménybe való felvétel vagy átvétel. A hallgatói jogviszonyt – jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén (például ha
nem teljesíti az egyetem, fõiskola tanulmányi- és vizsgaszabályzatában elõírtakat, vagy ha egymást követõ 2 félévben nem jelentkezett be tanulmányok folytatására) – a felsõoktatási intézmény egyoldalúan is megszûntetheti, a hallgatói jogviszonyt a hallgató – bejelentéssel – is megszüntetheti.
A jogszabályok alapján a hallgatói jogviszony szüneteltetésére is lehetõség van a (ez az ún. „halasztás”), aminek sajátossága, hogy elsõ szünetelésre – ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat eltérõen nem rendelkezik – csak az elsõ félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgató egyébként – hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével, azzal a megkötéssel, hogy az egybefüggõ szüneteltetés ideje legfeljebb 2 félév lehet.
A hallgató egy adott felsõoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya fennállása alatt a tanulmányaihoz tartozó egyes tantárgyakat annak a felsõoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsõoktatási intézményben folyó képzésben felveheti, vagyis egyes résztanulmányok folytatására másik képzésben, egyetemen, fõiskolán is lehetõség van.
Azonban itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a vendéghallgatói jogviszony létesítéséhez az „anyaintézmény” hozzájárulása szükséges, a további feltételeket a „fogadó” intézmény szabályzata tartalmazza.
Ma már nem ritka, hogy valaki akár több felsõoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, ekkor beszélhetünk ún. párhuzamos hallgatói jogviszonyról. A párhuzamos hallgatói jogviszony létesítéséhez nem kell beszerezni az „anyaintézmény” hozzájárulását, általában úgy jön létre, hogy a már hallgatói jogviszonyban álló személy – tanulmányai alatt – sikeres felvételit tesz, és ennek eredményeként beiratkozik egy másik egyetemre, fõiskolára is.
A vendéghallgatói jogviszony és a párhuzamos hallgatói jogviszony közötti kardinális különbség, hogy míg elõbbi esetén az „alap”(vagyis a már fennálló) hallgatói jogviszonyban szerezhetõ diploma megszerzéséhez teljesítenek egyes tantárgyakat, az utóbbi esetében az „alap” hallgatói jogviszonyban szerezhetõ diplomától függetlenül, azzal párhuzamosan egy másik diploma megszerzését is megkísérlik.